Az Alfa Romeo az 1967-es Montreali Világkiállításon mutatta be koncepcióautóját. A 2+2 üléses sportkupé nevét bemutatkozásának helyszínéről kapta. A Montreal fogadtatása sikeres volt, ezért az Alfa Romeo a sorozatgyártás mellett döntött. A Montreal koncepció terveit Bertone vetette papírra, elkészítéséhez a műszaki alapokat a Giulia szolgáltatta. Az orrmotoros, hátsókerékhajtású modell motorterében a Giulia 1,6 literes erőforrása dolgozott.
A Montreal karosszériáján azért találunk érdekességeket. A nagyméretű Alfa Romeo embléma mellett négy darab kerek fényszórót látunk, melyek felett érdekes megoldásként díszeleg egy rács. A kerek visszapillantó tükrök és az ajtók mögötti szellőzök feldobják a sportkupét.
A Montreal sorozatgyártása 1970-ben indult meg Genovában, de az eredeti koncepcióhoz képest jelentős változásokon esett át a modell. A Giulia 1,6 literes motorját egy 2593 köbcentiméteres, V8-as, motorral helyettesítették, mely gyakorlatilag a 33 Stradale motorjának visszavett teljesítményű változata. A Montrealban SPICA típusú befecskendező rendszert alkalmaztak. A hengerenként kétszelepes, V8-as motor 199 lóerőt teljesített, maximális nyomatéka 234 Nm volt. Az ötfokozatú kézi váltóval és önzáró differenciálművel épített Montreal legnagyobb sebessége 222 km/óra volt. Fékrendszerében négy tárcsaféket és fékrásegítőt találunk. Néhány Montrealban 3 literes motort építettek, de ezek szinte ritkaságszámba menő modellek, mivel az Alfa Romeo ezeket az erőforrásokat elsősorban a versenypályára szánta.
Az Alfa Romeo Montrealon gyártásának hét éve alatt nem történt változtatás. Összesen 3925 darab készült belőle.
