FRISS
Vettel 2020 végén elhagyja a Ferrarit (május 12, 2020 8:40 de.)
Hibrid hajtást kap a Lancia Ypsilon (március 9, 2020 8:51 de.)
Videó: az új Fiat 500 (március 4, 2020 6:57 du.)
Az új, tisztán elektromos Fiat 500 (március 4, 2020 5:39 du.)
Érkezik az új elektromos Fiat 500! (március 2, 2020 9:22 du.)

Ferrari Dino

2006-07-06
Comments off
2 394 Views

A Ferrari a hatvanas évek elején kísérletet tett egy kisebb, utcai sportkocsi megépítésére. Több sikertelen próbálkozás után az első prototípust 1965-ben, a Párizsi Autószalonon mutatták be, mely a Ferrari Dino 206 GT Special nevet kapta. A több éven át tartó fejlesztés eredménye egy lenyűgöző szépségű sportkocsi lett, mely új korszakot nyitott a maranellói márka történelmében.

A Dino nem csupán egy olcsó Ferrari. A korábban még sohasem alkalmazott középmotoros elrendezés és a tőlük szokatlan hathengeres motor igazi újdonságként hatott. A Dino formáját Pininfarina álmodta meg. A középmotoros elrendezés miatt az eddig a Ferrarikra jellemző hosszú orr – mely a V12-es erőműveket rejtette – eltűnt. A kocsi fara megnyúlt, hangsúlyossá vált. Pininfarina zseniális módon oldotta meg a feladatát és a hátsó tengely elé, keresztbe beépített motor köré egy izgalmas, dinamikus formatervet készített.

A Dino nemcsak a technikai megoldásaiban volt újdonság a Ferrarinál, hanem a nevezéktanban is. A kis sportkocsi Enzo Ferrari fiatalon elhunyt fiának, Alfredinonak állít emléket, aki a V6-os motorok fejlesztésére felügyelt a cégnél. “Dino” 24 évesen izomsorvadásban halt meg. A Ferrarikon használt számozás is megújult. Az ötvenes és hatvanas évek Forma 1-es Grand Prix futamain jeleskedő Ferrarikon alkalmazott jelölésrendszert vezették be az utcai sportkocsikon is. A Ferrari eddig a típusjelzésben szereplő számmal egy henger lökettérfogatát adta meg. Az új rendszerű számozás azonban, a teljes lökettérfogat mellett a hengerek számát is tartalmazta. A Dino 206 GT típusjelzés kétliteres, hathengeres motorra utal.

A Dino 206 GT Special alváza és motorja is a hasonló nevű Dino 206 SP versenyautóból származik. A sorozatgyártásra érett V6-os motor a Fiat és a Ferrari együttműködésében született. A nemzetközi versenyszabályzat előírta, hogy a Forma 2-es versenyautókban csak olyan motorok használhatóak, amelyekből legalább 500 darab utcai autókba is beépítésre került. A Ferrari nem tudta volna teljesíteni az előírt mennyiséget, ezért egyezséget kötött a Fiattal, miszerint készítenek egy V6-os motort, mely mindkét cég számára használható lesz. A Franco Rocchi tervezte, 65 fokos hengerszögű V6-os 180 lóerő leadására volt képes. (Ugyanez a motor dolgozott a Fiat Dino és Fiat Dino Spider modellekben is, de azokban csak 160 lóerőt teljesített.) Mialatt a Ferrari és a Fiat mérnökei az új motor kifejlesztésén fáradoztak, Pininfarina újragondolta a formatervet, így született meg a második prototípus, mely hivatalosan Dino Berlina GT néven vált ismertté. Ez a változat 1966-ban, Torinóban került kiállításra.

A sorozatgyártás -a második prototípus alapján- 1969-ben indult el. A Dino 206 GT-ből mindössze 152 darab készült, helyét még ugyanabban az évben a 246 GT vette át. A két modell a motort kivéve alig különbözik egymástól. A 206 GT motorja alumíniumból készült, ezért az előállítás költségei nagyon magasak voltak. A 246 GT-ben alkalmazott új, 2,4 literes motor már szürkeöntvényből készült, teljesítménye 195 lóerő volt. A karosszéria anyaga is megváltozott. A 206 GT könnyűfém burkolatát vaslemezből készült elemek váltják fel a 246 GT-n.

A 246-os sikeres széria lett. 1972 tavaszán, a Genfi Autószalonon debütál a 246 GT targatetős verziója, a 246 GTS. Mindkét modellt 1973-ig gyártották. A Berlinettából 1969 és 1973 között 2732 példány, míg Spider változatból 1972 és 1973 között 1180 példány készült.