A Lancia Beta fejlesztése 1970 januárjában indult meg, rögtön azután hogy a cég a Fiat konszern részévé vált. A Betát először a Párizsi Autószalonon mutatták be 1972 végén, formáját a Fiat központi tervezőirodája álmodta meg.
A Lancia Beta fejlesztése 1970 januárjában indult meg, rögtön azután hogy a cég a Fiat konszern részévé vált. A Betát először a Párizsi Autószalonon mutatták be 1972 végén, formáját a Fiat központi tervezőirodája álmodta meg. A tetszetős külsejű négyajtós limuzin (berlina) motorterében Fiat fejlesztésű erőforrásokat találunk. A két vezérműtengelyes, négyhengeres motorokat három különböző hengerűrtartalmú változatban kínálták: 1438 cm3 (90 LE), 1592 cm3 (100 LE), 1756 cm3 (110 LE). A kupé változat 1973 debütál, melyhez a Lancia tervezői teljesen új karosszériát készítenek. A limuzinhoz képest rövidített tengelytávval gyártott autóba csak a két nagyobb lökettérfogatú motor módosított változatát építették be, emellett a váltó is rövidebb áttételezést kapott. A 108 és 120 lóerős motorokkal jobb gyorsulást tudtak elérni.
A Spider változat névadása kicsit furcsa. A Pininfarina tervezte nyitott Beta-t az USA-ban Lancia Zagato néven forgalmazták, mivel Zagato üzemében készült. Pontosabban átalakult, mivel a kupé kész karosszériájának tetejét vágták le. 1974-ben mutatkozik be az új alapmotor: az 1,3 literes négyhengeres mellett gázüzemű motort is bemutatott a Lancia, ez utóbbit csak Olaszországban forgalmazták. 1975-ben újabb modellváltozat lép színre: a Beta HPE. A hosszú tengelytávú limuzin padlólemezére épülő autó a Coupe orr-részét kapta meg. Ebben az évben megváltozott a motorpaletta is: az 1,4 literes gyártása megszűnt, az 1,6 literes kicsit összement (1585 cm3), az 1,8 literes pedig megnőtt (1995 cm3).
Pininfarina a Spider mellett megtervezett egy másik Lanciát is, mely műszakilag szorosan kötődik a Beta típuscsaládhoz. A Montecarlo karosszériája eredetileg a Fiatnak készült X1/8 kódnéven. A Montecarlo középmotoros volt, a hátsó ülések mögé a 2 literes, 120 lóerős erőforrás került. Sajnos a Montecarlo sorsát is megpecsételte az akkoriban igen szigorú amerikai környezetvédelmi törvény, ami miatt csak gyengécske motorokkal engedtek piacra dobni több típust is.
1978-ban felfrissítik a Coupe, HPE és Spider típusokat. A Montecarlo gyártása megszűnik. Az 1,3 literes alapmotor minimális lökettérfogat növekedést kapott. Az utolsó Beta változat a Trevi volt, mely 1980-ban mutatkozik be. A lépcsőshátú Trevi egyik jellegzetes vonása egyedi műszerfala volt. Ez a típus kapta meg először a kétliteres, befecskendezős motorokat.
1980-ban feltámad a Montecarlo. A csak és kizárólag európai piacra készülő, átdolgozott Montacarlo már könnyebb volt elődeinél és tetszetősebb is. A második sorozat tiszavirág életűnek bizonyult, hiszen 1981-ben a ferdehátú négyajtós limuzin és a Montecarlo gyártását is leállították. A Coupe és HPE modellekbe beépítésre kerül a kétliteres benzinmotor, megvásárolható opcióként pedig megjelenik a szervokormány. 1982-ben állítják le a Spider gyártását. Ekkortól a Trevi változat a család legerősebb tagja, mely Volumex feltöltővel már 135 lóerős volt. A megmaradt változatok végül 1984-ig maradnak gyártásban. 12 éves gyártása alatt több mint 400 ezer Lancia Beta változat készült.
