Jövőre kerül a mozikba a Rush című film, mely a Forma-1 történetének egyik legdrámaibb párviadalát mutatja be. A hollywoodi szuperprodukció a száguldó cirkusz 1976-os évét tárja elénk James Hunt és Niki Lauda szemszögéből. A két pilóta heroikus küzdelmet folytatott a világbajnoki címért, melyet végül egyetlen ponttal Hunt hódított el osztrák riválisa elől.
Sokan azt gondolhatják, hogy ez csak egy újabb film, amiben kocsik köröznek és a végén a főhős megnyeri a hőn áhított trófeát. Nem, ez a film sokkal több lesz annál, az előzetesekből egyértelműen kiderül, hogy Ron Howard rendező és csapata kiváló munkát végzett, alkotásukat már most a Steve McQueen nevével fémjelzett Le Mans vagy a két évvel ezelőtt bemutatott Senna filmmel egy szinten emlegetik a kritikusok.
Howard jó érzékkel választotta ki filmjéhez a témát, hisz Hunt és Lauda barátok voltak a pályán kívül, évekig versenyeztek egymás ellen különböző kategóriákban és 1976-ban mindketten a világbajnoki címért szálltak harcba. A két pilóta először az F3-as, majd az F2-es szériában találkozott, kiváló eredményeket értek el, így előbb Lauda, majd Hunt is az F1-ben folytatta pályafutását. Az osztrák a March és a BRM pilótájaként tevékenykedett, majd elfogadta Luca di Montezemolo ajánlatát és 1974-től a Ferrari szolgálatában állt. Az olasz csapat színeiben 1975-ben világbajnoki címet szerzett, így őt tartották a következő év esélyesének. Hunt a gyengébben teljesítő Hesketh csapatnál talált helyet, majd 1976-tól Emerson Fittipaldi helyét vette át a McLarennél.
A két pilóta eltérő habitusa és a Ferrari-McLaren örök rivalizálása is elég lenne egy filmhez, de az élet által megírt forgatókönyv még ennél is drámaibb volt. Lauda magabiztosan vezette a világbajnokságot, amikor a Ferrari 312T2 volánja mögött balesetet szenvedett a Nürburgringen. A súlyos égési sérülések és a belélegzett füst miatt kevesen gondolták, hogy valaha újra pályára lép. Még a Ferrari sem bízott a felépülésében, ezért a balesete után megkeresték Emerson Fittipaldit, hogy üljön az osztrák versenyző helyére. Laudát ez talán még jobban motiválta, így hat hét után újra autóba ült és pontokat szerzett az Olasz Nagydíjon.
A hátralévő futamokon Lauda jól teljesített, de az utolsó versenyt feladta Fujiban, így az idény végére feljavuló Hunt végül megnyerte a világbajnokságot. A különbség mindössze egyetlen pont volt a két pilóta között.
Lauda mindig is elismerően nyilatkozott barátjáról, aki 1993-ban hunyt el: „James csakis magának köszönheti a győzelmet, mert kihasználta a lehetőséget, hogy kihagytam három versenyt és előnyt kovácsolt belőle. Kemény időszak volt számomra, az emberek azt hitték, végeztem és ott hagyom a Ferrarit, de James nagyszerűen nyilatkozott rólam azokban a napokban. Sokat jelentettek azok a szavak. Mély barátság volt köztünk és a mai napig elképesztően hiányzik.”
