A Fiat 126 az 1972-es Torinói Autókiállításon mutatkozott be. Az új kisautó a hosszú ideig szolgált 500-ast váltotta le. A 126-os műszaki alapjait elődjétől örökölte, egyedül az 594cm3-es motort dolgozták át, majd az egészet egy teljesen új fejlesztésű karosszériába rakták. A Fiat 126 egyféle, háromajtós karosszériaváltozatban készült a gyártás kezdetekor, melyhez egy évvel később egy vászontetős változat is társult.

A 126-os farmotoros elrendezésű volt. Az apró erőforrás egy négysebességes váltón keresztül a hátsó kerekeket hajtotta. A mindössze 580 kilogramm tömegű Fiat 126 független kerékfelfüggesztést és négy dobféket kapott. 1976, Torinói Autókiállítás, a Fiat lerántja a leplet a 126 újabb változatáról, a Personal-ról. Számos változtatást eszközöltek az autón, többek között műanyag lökhárítókat kapott, de újak a tükrök és a kerekek is. Egy évvel a Personal bemutatása után érkezik meg a 652cm3-es, kéthengeres motor. A 24 lóerős erőforrás még mindig léghűtéses.

A Fiat 126 1987-ben teljesen megújul. A 126bis típusjelzésű kisautó egy új, vízhűtéses 704 cm3-es, 26 lóerős motort kap. Az új erőforrást - az elődökkel ellentétben – már „elfektették”, így nem foglalt el annyi helyet. Ez az utolsó típusváltozat maradt gyártásban Lengyelországban egészen 2000 szeptemberéig. A Fiat 126-os sok éves története alatt készült egy orrmotoros prototípus is, de sajnos sohasem került gyártásba. 1975 és 2000 között körülbelül 3,3 millió Fiat 126-os készült Lengyelorságban. Olaszországban 1980-ig maradt gyártásban és hozzávetőlegesen 1,3 millió darabot gyártottak belőle.