FRISS
A Stelvio a leggyorsabb SUV a Zöld pokolban (október 2, 2017 8:39 de.)
Ferrari 250 GT SWB Breadvan a Hungaroringen (október 1, 2017 8:18 du.)
Ferrari 250 GT SWB Breadvan (1962) (október 1, 2017 7:47 du.)
Klasszikusok a Hungaroringen (október 1, 2017 7:01 du.)
Maserati 300S (1955) (október 1, 2017 6:33 du.)
Ferrari 250 GT Berlinetta (1962) (október 1, 2017 5:16 du.)

Off-road/On-road – Jeep teszt

2012-01-10
Comments off
2 797 Views

Rendhagyó sajtótájékoztatóra invitált minket a Fiat Magyarország, ahol a nemrég a fennhatóságuk alá került Jeep modelleket próbálhattuk ki változatos körülmények között.

Hangulatos helyen, a Sólyomfészek étteremben vártak minket a szervezők, hogy egy közös teszten mutassák be az amerikai márka autóit. Az már megérkezésünkkor látszott, hogy nem fogunk unatkozni. Az étterem parkolója tele volt tesztautóval, ami egy sajtótájékoztatón garantálja a változatosságot.  Eligazítás után a sajtó munkatársait három csoportba osztották, akik más-más programmal kezdték el a napot.

Én az off-road csapat tagjaként helyet foglaltam egy Jeep Grand Cherokee-ban, ami nem sokkal később a piliscsévi motokrossz pálya felé vette az irányt. A szervezők bölcs előrelátásáról tanúskodott a Jeep feliratú papír(hányó)zacskók elhelyezése a hatalmas terepjáró rekeszeiben, amikre szerencsére nálunk végül nem volt szükség.

A teszt egy országúti szakasszal kezdődött, ahol a Cherokee-k konvojban haladtak a motokrossz pálya felé. Ezen a szakaszon nem én vezettem, így volt időm alaposan szemügyre venni az amerikaiak által kedvelt terepjárót. A tiszteletet parancsoló szögletes karosszéria többször is megújult a típus történelme során, ennek ellenére megtartotta jellegzetes formáit, így bárki azonnal felismerheti azt. Sokan prémium kategóriás utcai autónak veszik a Cherokee-t, hisz a nagy láb- és fejtér, a hatalmas üvegtető, az anyagválasztás és a rengeteg extra hamar feledteti, hogy egy terepjáróban ülünk.

A Cherokee már elsőre egy jól összerakott autó benyomását keltette, amit később, a pályán is bizonyított. Az amerikai ízlésvilághoz közelebb álló beltérben keményebb terepen sem hallatszott semmiféle nyöszörgés. A háromliteres V6-os dízel hangja alig szűrődik be az utastérbe, a kezelőszervek kézre esnek, az ülések kényelmesek – beszállás után azonnal megfelelő a komfortérzet.

A változtatható hasmagasságú, légrugós változat könnyebben boldogul terepen, de a Cherokee enélkül is megbirkózik az akadályokkal, legfeljebb jobban oda kell figyelni a nagyobb buckákon. A váltó és a mögötte elhelyezkedő Selec-Terrain kapcsoló is optimális helyre került, így a könnyen a terepviszonyoknak megfelelően állíthatjuk be az autót. A Cherokee a pálya könnyebb részén összkerékhajtás nélkül is elboldogult. Teszteltük az oldaldőlést, a fordulékonyságot, majd az összkerékhajtást bekapcsolva a siratófalat is zokszó nélkül megmászta, pedig csak egyszerű utcai gumi volt alatta.

A Cherokee próbája után jött a Wrangler, mely a tesztpálya legnehezebb részeit járta folyamatosan. Sajnos itt csak utasként foglalhattunk helyet az instruktor mellett. Az új Wrangleren is utcai gumik voltak, ami a több évtizede tökéletesített vérbeli terepjárónak a legnehezebb akadályoknál – siratófal, patkó – sem jelentett problémát. Igaz ugyan, hogy ezekkel a gumikkal talán lassabban haladtunk, de egy percig nem volt olyan érzésünk, hogy ez túl nagy kihívás lenne a számára. Van, aki szerint az automata sem igazán terepjáróba való, de biztosíthatok mindenkit, hogy ennek sem éreztük hátrányát. A kisebb-nagyobb akadályokon egyaránt érezhető volt, hogy szakértők programozták a váltót. A teszt végére mindenki meggyőződhetett arról, hogy mind a Cherokee, mind a Wrangler megállja helyét a nehéz terepen, tudásuk a kategóriájuk legjobbjai közé sorolja őket.