Nagyszerű versenyzők
A húszas években komoly gazdasági válságon esett át a társaság, mert fő részvényese a Banca Italiana di Sconto összeomlott. A probléma mértékét jelzi, hogy 1927-ben még a felszámolás is szóba került. A tény, hogy az Alfa Romeo hazájában és világszerte egyaránt nagy megbecsülésnek örvendett, megmentette a céget. A gazdasági életben nem volt túl sikeres az Alfa Romeo, de a versenypályákon tovább öregbítette hírnevét. 1920-ban Campari megnyerte a Mugello-i viadalt. A következő évben megismétli sikerét, de most a dobogó többi fokára is Alfa Romeo pilóta állhatott Enzo Ferrari és Ugo Sivocci személyében.
Ferrari nem csak a versenypályákon segítette az Alfa Romeot. Közreműködésével 1923-ban sikerült elcsábítani a Fiattól Vittorio Jano tervezőt, aki három világhírű autót tervezett az Alfa Romeo számára. A hét éven keresztül verhetetlen P2-t, az 1929-ben és 1930-ban a Mille Miglia-n diadalmaskodó 1750-t és a P3-t, amely a pilóták kedvencévé vált.
1923-ban két legendás címer is születik. Ekkor jelenik meg először Sivocci autóján a Quadrifoglio, a fehér háromszögbe zárt zöld négylevelű lóhere, mely később az Alfa versenyistálló jelképévé válik. A másik esemény Enzo Ferrari június 17-én, a Savio körversenyen aratott győzelméhez fűződik. A versenyen jelen voltak Francesco Baracca világháborús hős szülei, akik egy pajzs alakú címerrel ajándékozták meg az Alfa Romeo pilótáját. Ferrari így emlékszik vissza: “Amikor 1923-ban az első, Ravennában rendezett Savio körversenyt megnyertem, találkoztam Enrico Baracca gróffal, a háborús hős apjával, és édesanyjával, Paolina grófnéval. A grófné volt az, aki egyik napon így szólt hozzám: “Ferrari, miért nem teszi fel fiam ágaskodó lovát az autójára? Szerencsét hozhat.” Még mindig őrzöm Baracca fotóját a szülei aláírásával, akik átadták nekem az emblémát. A ló, miként most, akkor is fekete volt; én tettem hozzá a kanárisárga hátteret, ami Modena színe.”
1926-ban Merosi, két évvel később Nicola Romeo is elhagyta a céget. A főtervező Jano lett. Ugyanebben az évben indul meg a tömegtermelés. Az Alfa Romeo egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, évente ezer autót épített. Abban az időben az olasz össztermelés körülbelül 15 ezer volt.
A versenyeken a „három testőr”- Ascari, Campari, Sivocci – nagyszerű eredményeket ér el. 1929-ben Enzo Ferrari kifejezetten versenyzési céllal megalapítja a Scuderia Ferrari-t.
A márka emblémája változáson esik át. A P2 1924-ben, az 1. Autóvezetési Világbajnokságon aratott győzelme emlékére dombornyomott babérkoszorú kerül az embléma köré, valamint átmérője 65 mm-ről 75 mm-re nő.
